Tartalomjegyzék
Ha valaha is olvastál Moby Dick vagy már volt szerencséje közelről látni bálnákat, akkor nem okozhat gondot elképzelni félelmetes fenségüket. Ezek a nyugodt, súlyos emlősök számtalan generáción át inspirálták az emberi képzeletet. Sajnos a bálnavadászok és orvvadászok kapzsiságát és vérszomját is megihlették. Mivel a létüket fenyegető veszélyek napról napra nőnek, fel kell tennünk a kérdést: hány bálna maradt a világon?
A kék bálnától a púpos bálnán át a híres orkáig fedezze fel ezeknek az ősi állatoknak a hatalmas mítoszát!
A bálnák típusai
A bálnákat, vagyis a cetfélék 2 kategóriába soroljuk: bálnák és fogas bálnák. Ahogy a nevük is mutatja, a bálnáknak (Mysticetes) nincsenek fogaik. Helyette bálnájuk van, ami egy sörteszerű, keratinból álló anyag. Ez segít nekik kiszűrni a krillt és más állatokat a vízből.
A fogas bálnák (Odontocetes) hagyományos fogakkal rendelkeznek, és nagyobb zsákmányt is képesek elkapni. A cetfélék e kategóriájába tartoznak a delfinek és a disznódelfinek.
14 bálnafaj létezik, köztük:
- Kék bálnák
- Finn bálnák
- Púpos bálnák
- Szürke bálnák
- Észak-atlanti kisbálnák
72 fogas bálnafaj létezik, köztük:
- Gólyabálnák
- orkák (gyilkos bálnák, amelyek technikailag delfinek)
- Palackorrú delfinek
- Beluga bálnák
- Kikötői disznódelfinek
A bálnák, más néven nagybálnák általában sokkal nagyobbak és lassabbak, mint a fogas bálnák. Kivételt képez az uszonyos bálna, amelyet a "tenger agarának" is neveznek. A bálnáknak két fúvólyukuk van, míg a fogas bálnáknak csak egy. A delfinek és a disznódelfinek kisebbek, mint a többi bálna. Amellett, hogy a disznódelfinek a legkisebbek, laposabb fogaik is vannak.
Hány bálna maradt a világon?
A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság becslése szerint a világon még legalább 1,5 millió bálna él. Ez a becslés azonban nem teljes, mivel nem terjed ki minden fajra, ezért nem lehet pontosan tudni, hogy hány bálna maradt.
Lásd még: 37 kígyó Észak-Karolinában (6 mérges!)Bizonyos fajok ritkábbak, mint mások. A kék bálna nagy figyelmet kapott mind hatalmas mérete, mind veszélyeztetett státusza miatt. Napjainkban körülbelül 25 000 példány él a vadonban ezekből a szelíd óriásokból, ami hatalmas csökkenés a 200 évvel ezelőtti 350 000 példányhoz képest. A kék bálnák akár 100 láb hosszúra is megnőhetnek, és súlyuk meghaladja a 400 000 fontot.
Még rosszabb helyzetben van az észak-atlanti jeti bálna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség a kritikusan veszélyeztetett fajok közé sorolt. 500-nál is kevesebb él ma a vadonban. De a legrosszabb a Baiji, egy édesvízi delfinfaj. Olyan kevés van belőlük, hogy egyesek szerint talán már ki is haltak.
A bálnák halak?
Bár mindkettő az óceánban él, és bizonyos tulajdonságaik közösek, a bálnák nem halak. A bálnák emlősök, ami azt jelenti, hogy melegvérűek, és élő kicsinyeket hoznak a világra. Emellett fajtól függően egy vagy két fúvólyukkal lélegzik a levegőt.
A hideg vízben a bálnák hőszabályozását segíti a szigetelő zsírréteg. A bálnavadászok majdnem a kihalásig vadászták a jobbszárnyú bálnákat, mert extra vastag zsírrétegük értékes árucikk volt, amely haláluk után is a felszínen tartotta őket. Ez megkönnyítette a bálnavadászok számára, hogy feldarabolják és a fedélzetre vigyék őket.
Lásd még: A 10 legnagyobb patkány a világonBálna ragadozók
A bálnáknak, mivel olyan nagyok, mint amekkorák, kevés természetes ragadozójuk van. A tengerben az egyetlen olyan élőlények, amelyek képesek hatékonyan megtámadni őket, a cápák és az orkák. Még akkor is inkább a bálnabébiket (borjakat) választják ki anyjukból vagy csoportjaikból. A borjak sokkal kezelhetőbbek és kevésbé ellenkeznek.
Az orkák nagyon szociális állatok, és a túléléshez nagymértékben támaszkodnak a családi csoportjukra. Ezért gyakran falkában vadásznak. Ezért kapták az "óceán farkasai" nevet. Csúcsragadozóként nincsenek természetes ellenségeik, és kedvükre vadászhatnak. Még a kék bálnák, a Föld legnagyobb emlősei is időnként gyilkos bálnák támadását szenvedik el.
A bálnákat azonban nem az orkák és a cápák jelentik a legnagyobb veszélyt. Az emberek szinte a kihalásig vadászták őket, és az intenzív természetvédelmi erőfeszítések ellenére ma is fenyegetik őket. Közvetett bajforrások, például az olaj- és műanyagszennyezés szintén veszélyeztetik a jólétüket.
Miért vadásznak az emberek bálnákra?
Az emberek több okból is vadásznak bálnákra. Először is, a bálnák hatalmas mennyiségű húst szolgáltatnak, amelyet a marhahúshoz hasonlóan meg lehet főzni. Néha állateledelként is felhasználják. Az utóbbi időben azonban aggályok merültek fel a bálnahús egészségességével kapcsolatban. A tudósok olyan környezeti szennyeződéseket találtak a bálnák zsírjában, mint a peszticidek és nehézfémek. Ezek felhalmozódnak, mivel a bálnák halakkal és más emlősökkel táplálkoznak.A zsákmányállataik viszont más, ezeket a szennyeződéseket tartalmazó élőlényeket nyeltek le.
A bálnák zsírt is szolgáltatnak. Ebből főzve bálnaolajat lehet készíteni, amelyet szappanhoz, étkezési zsiradékhoz és lámpaolajként lehet felhasználni. Ez a gyakorlat mintegy száz évvel ezelőtt sokkal elterjedtebb volt, bár az inuitok még ma is használják ilyen célokra. Ma már inkább a bálnaporccal együtt használják fel étrend-kiegészítőkben és gyógyszerekben.
A kereskedelmi célú bálnavadászat 1986 óta a legtöbb országban illegális. Ez magában foglalja a bálnák testrészeinek haszonszerzés céljából történő felhasználását is. Japán, Norvégia és Izland azonban ellenzi a nemzetközi tilalmat. Ők továbbra is folytatják a bálnavadászatot.
Bálnák fogságban
Ha valaha is láttad a Free Willy filmek ismerője, akkor bizonyára tisztában van a fogságban tartott bálnákkal kapcsolatos vitákkal. Különösen az orkák, mint például a filmek címszereplője, sok megdöbbenést váltanak ki a természetvédők körében. Mivel rendkívül társas állatok, más orkákra van szükségük ahhoz, hogy egészséges és teljes életet éljenek.
A fogságban tartott orkák körében gyakoriak a betegségek, a depresszió, a halvaszületések és a korai elhalálozások. A tengeri parkokat egyre súlyosabb kritika éri az állatokkal való bánásmódjuk és az állatoknak a nagyközönség számára való folyamatos bemutatására irányuló eltökéltségük miatt.
Az orkák befogása különösen szívszorító lehet. A kereskedelmi bálnavadászok sarokba szorítják őket, és gyakran egyszerre több példányt is befognak. Gyakran előfordul, hogy az orkák a befogás során meghalnak. A fiatal orkákat gyakran sokkal korábban elszakítják az anyjuktól, mint ahogy az normális esetben történne. A vadonban a hím orkák gyakran egész életükben az anyjukkal maradnak.
Az új otthonukba való szállítás traumatikus és veszélyes lehet, és néha betegséghez vagy halálhoz vezethet. És ez nem mindig az utolsó út, amelyet meg kell tenniük. Néhány orkánt többször is átszállították már a létesítmények között, ami felesleges terhelést jelent.
Más bálnák, delfinek és disznódelfinek is hasonló sorsra jutnak, korlátozó karámokba zárva és természetellenes körülményeknek kitéve. Ha ezeket a fenséges állatokat a jövőben is meg akarjuk őrizni, a természetvédelmi erőfeszítéseket folytatni kell.
