A Ne taposs rám zászló és kifejezés: történelem, jelentés és szimbolika

A Ne taposs rám zászló és kifejezés: történelem, jelentés és szimbolika
Frank Ray
Kulcspontok:
  • A "Don't Tread on Me" zászló az amerikai gyarmatok függetlenségi kiáltása volt, amikor a britekkel szemben védekeztek.
  • A zászlót Christopher Gadsden dél-karolinai politikus alkotta meg, és 1775-ben egy csatahajóról lobogtatták.
  • A zászlón látható kép, egy feltekeredett csörgőkígyó azt üzeni: "Készen állok megvédeni magam, úgyhogy ne gyere közelebb".

Biztosan láttad már valahol a sárga "Ne taposs rám" zászlót. A történelmileg és bizonyos kortárs körökben is népszerű zászlót több mint 200 éves fennállása alatt számos különböző csoport használta. De honnan is származik, és miért ábrázol egy csörgőkígyót?

Itt közelebbről megnézzük a Gadsden-zászlót, más néven a "Ne taposs rám" zászlót. Először is áttekintjük a zászló eredetét, és azt, hogy mit jelentett az emberek számára, akik először használták. Aztán megvizsgáljuk a mondás mögött rejlő jelentést, és kiderítjük, hogy a zászló tervezője miért választott egy csörgőkígyót az Egyesült Államok korai időszakának jelképeként.

Olvasson tovább, hogy megtudja, mennyire pontos a Gadsden zászló, és hogy a csörgőkígyók valóban "soha nem hátrálnak meg".

Mit jelent a Ne taposs rám?

A A "Don't Tread On Me" a szabadság és a szabadosság kifejezése, amely először a Gadsden zászlón jelent meg, egy támadásra készülő, feltekeredett csörgőkígyót ábrázolva, és az amerikai gyarmatok függetlenségi kiáltásaként használták, amikor a britek ellen harcoltak.

A kígyó jól bevált szimbóluma volt Amerikának abban az időben. Még Benjamin Franklint is idézik, aki azt mondta: "A csörgőkígyó sosem hátrált meg, ha provokálták." Ez az idézet jól érzékeltette Amerika vérmérsékletét és viselkedését abban a történelmi időszakban.

A zászló a forradalmi háborúban vált népszerűvé, és a modern korokban a szabadság, az individualizmus és a függetlenség kifejezéseként bukkant fel újra. 1775-ben jelent meg először egy csatahajón. Christopher Gadsden alkotta meg a zászlót. Gadsden dél-karolinai politikus volt.

A 2000-10-es évek elején a "Don't Tread on Me" és a Gadsden zászló tágabb értelemben vett szimbolikája még inkább politizálódott az 1700-as években történt eredeti létrehozása óta. A zászlót azóta konzervatív és libertariánus csoportok, köztük a Tea Party (2009) is átvették. A zászló és az idézet is beépült a kis kormányt és az adócsökkentést támogató platformjukba.

Bár a zászlót újabban jobboldali politikai csoportokkal és ideológusokkal hozzák összefüggésbe, de önmagában nem egy modern konzervatív zászló vagy minta.

Csatlakozz vagy meghalsz vs. A Gadsden zászló

A 18. századi Amerika második felének két fő zászlója a legismertebb. A Join or Die zászlót és a Gadsden zászlót szimbolikusan egybefonja a történelem, azonban mindkettőt különböző ideológiai csoportok használták több száz év alatt.

A "Csatlakozz vagy meghalsz" zászló egy nyolc különálló darabra vágott facsörgőkígyót ábrázol. Minden egyes darab az alkotás idején létező kolóniák egyikét jelképezi. A kígyót halottnak ábrázolják, a kép azonban azt fejezi ki, hogy a tizenhárom kolónia is meghal, ha nem egyesülnek, hogy szembenézzenek a franciákkal az indián háború során.

Bár mindkét zászló kapcsolódik Benjamin Franklinhez, mindkettőn csörgőkígyó látható, és mindkettő a történelem hasonló időszakában készült, mindegyik zászló más-más jelentést képvisel.

A Gadsden zászló azt az elképzelést képviseli, hogy a kormánynak nem szabad beavatkoznia a személyes szabadságjogokba, míg a Join or Die zászló azt képviseli, hogy egyesülni kell a közös ellenséggel szemben.

Mi is az a "Ne taposs rám" csörgőkígyó?

A "Don't Tread on Me" zászló elég egyszerű dizájnt ábrázol; sárga háttér, egy csörgőkígyó és a kulcsmondat. Bizonyos értelemben ez az Egyesült Államok egyik első mémje - nézzük át részletesen a zászlót.

Először is, a zászló alsó közepén található a "Don't Tread on Me" felirat. E szavak felett egy tekercselt csörgőkígyó látható, amelyet általában fűágyon ábrázolnak. A csörgőkígyó alsó tekercse a földön nyugszik, míg két további tekercs a levegőbe emeli, mint egy Slinkee-t. A csörgő és a tipikus gyémánt jelek is jól láthatóak, csakúgy, mint a csörgőkígyó villás nyelve és szabadon hagyott agyarai.

Lehet, hogy ez nem teljesen pontos ábrázolása a csörgőkígyó védekező, összetekeredett helyzetének, de a lényegre rávilágít: itt egy csörgőkígyó, amely figyelmeztetésképpen összetekeredett, készen arra, hogy lecsapjon, ha provokálják.

A "Ne taposs rám!" csörgőkígyó eredete

A "Don't Tread on Me" zászló megalkotásáért általában egy Christopher Gadsden nevű embert tartanak felelősnek. Gadsden a forradalmi háború egyik katonája volt, aki - valószínűleg Benjamin Franklin munkája által inspirálva - megtervezte és benyújtotta a zászlót a vadonatúj Egyesült Államok kormányának. Az új Egyesült Államok első éveiben széles körben használták, és még ma is használják.

De várjunk csak, mi volt ez a Benjamin Franklin és a csörgőkígyókkal? Nos, a kígyó használata az amerikai gyarmatok szimbolizálására valójában egészen 1751-ig nyúlik vissza, amikor Ben Franklin rajzolt egy politikai karikatúrát, amely egy 13 részre (a 13 eredeti gyarmatra) osztott kígyót ábrázolt. Franklin rajzán egy 13 darabra vágott kígyó szerepelt, minden darabon a 13 gyarmat egyikének kezdőbetűjével.kígyó volt a "JOIN, or DIE" (Csatlakozz, vagy meghalsz) felirat.

A történet szerint Benjamin Franklin rajzolta ezt a karikatúrát válaszul arra, hogy Nagy-Britannia elítélteket szállított az amerikai gyarmatokra. Ben Franklin azt javasolta, hogy az elítéltekért cserébe az amerikai gyarmatok csörgőkígyókat szállíthatnának Nagy-Britanniába. Ott a csörgőkígyók boldogan élhetnének a felsőbb osztály kertjeiben.

Miért van a "Ne taposs rám" zászlón egy csörgőkígyó?

Miért választották tehát olyan emberek, mint Ben Franklin és Christopher Gadsden a csörgőkígyót az Egyesült Államok jelképének, és a "Ne taposs rám" szlogent?

Nos, történelmileg a csörgőkígyókat halálos teremtményeknek tekintették, amelyek csak védelmi eszközként támadtak. Más szóval, az amerikai hazafiak számára a csörgőkígyó nem támad provokáció nélkül, de ha egyszer "megtapossák", akkor halálos harapással rendelkezik. A csörgőkígyó ezen idealizált tulajdonságaiban látták saját fiatal hazájukat - nem hajlandó támadni, hacsak nem zavarják, de ha egyszer zavarják, akkor halálos.

Ezen kívül az amerikai hazafiak a csörgőkígyó csörgésével igyekeztek azonosítani magukat. Ha nem sokat tudsz a csörgőkígyó csörgésének mechanizmusáról, íme egy gyors lecke: a csörgőkígyó csörgője lazán összekapcsolt szegmensek sorozatából áll, amelyek egymáshoz ütköztetve csörgő hangot adnak ki. A szegmensek azonban csak akkor működnek, ha mindegyiket együtt használják - ez a csörgőkígyó csörgése.egyetlen csörgés önmagában semmit sem tehet.

Mint a csörgőkígyó farkának egymáshoz kapcsolódó csörgői, a 13 eredeti gyarmat is csak együttműködéssel érhette el célját. Egyedül minden egyes csörgőnek és minden egyes gyarmatnak kevés ereje volt. De együtt valami félelmeteset alkottak.

Miért egy csörgőkígyó?

Az amerikai gyarmatosítók és forradalmárok az összes élőlény közül, amelyet választhattak volna fiatal nemzetük jelképéül, miért éppen a csörgőkígyót választották? Nos, a csörgőkígyók az erőt, a vadságot és a meghátrálásra való hajlandóságot jelképezték. A Gadsden zászló talán az egyik első "Amerika-barát" mém, amely a csörgőkígyóban egy olyan új országot ábrázolt, amely ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint az idealizált csörgőkígyó.

A csörgőkígyó logikus választás volt az észak-amerikai telepesek számára. Ez a halálos hüllő a nyugati féltekén őshonos. Természetes élőhelyeit Közép-, Észak- és Dél-Amerika egész területén azonosították. A nyugati gyémánthátú kígyó, a több mint 24 csörgőkígyófaj egyik legelterjedtebbje, főként az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikó északi részén található. A kígyó vadságávalés a gyarmatok földrajzához való kötődése miatt a gyarmatosítók értékeinek és üzenetének erőteljes képévé vált.

A "Don't Tread on Me" csörgőkígyót ábrázol, amely egy feltekeredett és ütésre kész csörgőkígyót ábrázol. A szándékolt üzenet az volt, hogy Amerika, akárcsak a csörgőkígyó, nem hátrál meg, és nem támad, hacsak nem sértik a jogait. Sokak számára a zászlót figyelmeztetésnek és ígéretnek is szánták. Emellett a gadsdeni zászló a fiatal ország védekezésre való készségét is szimbolizálhatta, inkábbmint visszalépni. Nézd meg ezt a cikket, hogy felfedezd a "Csatlakozz, vagy meghalsz" zászló vs. "Ne taposs rám" összehasonlításban. Történet, jelentés és még sok más!

Lásd még: Juniper vs Cedar: 5 fő különbség

Don't Tread on Me Jelentés most

A "Don't Tread on Me" jelentése most a libertáriusok által elfogadott mottóra utal. Úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok kormányát vezető politikusok felelőtlenek és kompromittálták a jelenlegi rendszert. Úgy érzik, hogy az amerikai kormánynak nem szabadna rálépnie polgáraira olyan igazságtalan politikákkal, mint a fegyverzetsáv, a magas adók és más politikák.

A libertárius gondolkodók mind a zászlót, mind a mottót átvették politikai állásfoglalásként a kormányuk számára. Úgy vélik, hogy az amerikai rendszer kompromittálódott, és a hatalmon lévők felelősek. A Gadsden zászló és az amerikai alkotmány által támogatva a libertáriusok úgy vélik, hogy a kormánynak nem szabadna rájuk taposnia olyan visszaélésszerű politikával, mint a magas adók, a fegyvertilalom vagy bármilyen más tekintélyelvű politika.

Igaz, hogy a csörgőkígyók sosem hátrálnak meg?

Most pedig nézzük meg, hogy a "Don't Tread on Me" zászlón használt csörgőkígyó idealizált alakja vajon pontosan egy csörgőkígyót ábrázol-e vagy sem.

A "Don't Tread on Me" csörgőkígyó legfontosabb szimbolikus aspektusa, hogy nem hajlandó meghátrálni. De vajon a csörgőkígyók tényleg soha nem hátrálnak meg? A válasz az, hogy nem igazán.

A csörgőkígyók titokzatos hüllők. Inkább sütkéreznek a nap melegében, vagy rágcsálókra vadásznak, minthogy megtámadják az embert, vagy megvédjék a területüket. Igaz, hogy a csörgőkígyó csapásra kész pozícióba tekeredik, és zörgeti zajos farkát, ha megközelítik, de nem mindig. Valójában sok ember úgy megy el a csörgőkígyók mellett, hogy észre sem veszi. És még ha a csörgőkígyó fel is tekeredik, nagy valószínűséggel el is csúszik...az első adandó alkalommal.

Lásd még: Házi prérifarkasok: Ne próbálja ki! Itt van, miért

Ez azért van, mert a csörgőkígyók, bár félelmetesek, amikor tekergőznek és zörögnek, alapjában véve nem agresszívek. Ez nem jelenti azt, hogy meg kellene próbálnod megsimogatni egyet. Egy sarokba szorított csörgőkígyó feltétlenül önvédelemből cselekszik. De nem egészen az a soha vissza nem térő eszménykép, amilyennek a Gadsden zászló beállítja őket.

Don't Tread on Me Városi szótár

A Don't Tread on Me az Urban Dictionaryben ugyan hivatkozik Christopher Gadsdenre, de színes, de negatív jelzőket használ a leírására, mint például "önjelölt illusztris katona, államférfi és rabszolgatartó a 18. századi mondavilágból"." Emellett "felfújt csalóként" emlegetik, és "impotens panasznak" nevezik a mai használatát a "nagy hiszékeny tömeg, ami a munkásságból megmaradt".osztályok" a "saját tragikus, jóvátehetetlen rabszolgasorsukról"." Nyilvánvaló, hogy az Urban Dictionary nem aprózza el a véleményét ebben a témában.

Fedezze fel a "szörnyeteg" kígyót, amely 5X nagyobb, mint egy Anakonda

Az A-Z Animals minden nap elküldi a világ leghihetetlenebb tényeit ingyenes hírlevelünkből. Szeretné megismerni a világ 10 legszebb kígyóját, egy "kígyószigetet", ahol soha nem lehet 3 méternél messzebb a veszélytől, vagy egy "szörnykígyót", amely 5X nagyobb, mint egy anakonda? Akkor iratkozzon fel most, és máris teljesen ingyen kapja meg napi hírlevelünket.




Frank Ray
Frank Ray
Frank Ray tapasztalt kutató és író, aki különféle témákban oktatási tartalmak létrehozására specializálódott. Újságírói diplomával és a tudás iránti szenvedélyével Frank sok évet töltött lenyűgöző tények kutatásával és összegyűjtésével, valamint érdekes információkkal minden korosztály számára.Frank lebilincselő és informatív cikkek írásában szerzett szakértelme számos publikáció népszerű munkatársává tette, online és offline egyaránt. Munkásságát olyan rangos sajtóorgánumok mutatták be, mint a National Geographic, a Smithsonian Magazine és a Scientific American.A Nimal Encyclopedia With Facts, Pictures, Definitions és More blog szerzőjeként Frank hatalmas tudását és íráskészségét használja fel az olvasók oktatására és szórakoztatására szerte a világon. Az állatoktól a természettől a történelemig és a technológiáig Frank blogja olyan témák széles skáláját fedi le, amelyek minden bizonnyal érdeklik és inspirálják olvasóit.Amikor nem ír, Frank szereti felfedezni a szabad levegőt, utazni és a családjával tölteni az időt.