Tartalomjegyzék
Az óriáscápa és a megalodon cápa a két legnagyobb cápafaj, amely bolygónk vizeiben úszkál. Bár mindkét cápa hatalmas, mégis nagyon különbözőek. Az egyik még mindig a vizeinkben úszkál, míg a másik néhány millió évvel ezelőtt kihalt. Összehasonlítjuk ezt a két óriást méretben, viselkedésben, táplálkozásban és még sok másban.
Ásócápák vs. Megalodon cápák
Ásócápák vs. Megalodon cápák: méret
Az óriáscápák a mai óceánok egyik legnagyobb tengeri állatai közé tartoznak, akár 36 láb hosszúra is megnőhetnek. Ezek a cápák akár 4,3 tonnát is nyomhatnak. Méretük és súlyuk miatt, amikor egy óriáscápa tetemét partra mossa a víz, sokan összetévesztik egy mitikus tengeri élőlénnyel.
A tengerbiológusok becslése szerint a megalodon cápák hossza elérte a 33,5 lábat, a legmasszívabbak pedig 58 láb hosszúságot értek el. Még figyelemre méltóbb, hogy egy kis számú ilyen lény 82 láb hosszúra nőtt. A kutatások becslései szerint a megalodonok tömege 30 és 65 tonna között volt. Érdekes, hogy a nőstény megalodon cápák hosszabbak és nehezebbek voltak, mint a hímek.ellenpéldák.
Ásócápák vs. Megalodon cápák: Viselkedés
A sütkérező cápák nyugodt lények, és a nyári szezon nagy részét az óceán felszínén töltik, lassan úszkálva. A cápák nevét viselkedésükről kapták, mivel úgy tűnik, hogy a víz felszínén "sütkéreznek" a meleg napsütésben.
Ezek a cápák általában egyedül mozognak és élnek, de időnként más, azonos nemű cápákkal is úszhatnak együtt. Mégis, csak néhány cápa szokott egy rajba tömörülni.
A megalodon cápák ennek az ellentéte voltak, félelmetes csúcsragadozók. Méretük, hatalmas harapóerejük és erejük vadállatokká tette őket. E lenyűgöző tulajdonságaiknak köszönhetően félelem nélkül vadászhattak arra, amire akartak, amikor akartak.
Ásócápák vs. Megalodon cápák: Hol találhatók?
Az óriáscápák vándorló állatok. Május és október között a brit part menti vizekben sütkérezve élvezik a nyári napsütést. A téli hónapokban azonban ez a cápafaj az észak-afrikai partoknál lévő melegebb vizek felé vándorol. Bár az óriáscápák vándorló állatok, néhányuk egész évben a brit és ír vizekben marad.
A megalodon cápák, ellentétben a megalodon cápákkal, az óceán szinte minden részén éltek. Szabadon mozogtak a hatalmas vizekben, csak a hidegebb északi és déli pólusokat kerülték el. Emellett úgy tűnik, hogy a fiatal megalodon cápák inkább a part menti területek közelében éltek, míg a felnőttek a nyílt óceáni tereket kedvelték. A tengerbiológusok a legtöbb megalodon cápa fosszíliáját is azonosították Dánia és NewZéland.
Lásd még: Fedezze fel a kaktuszok 15 különböző típusátÁsócápák vs. Megalodon cápák: Táplálkozás
Az úszócápák azon kevés faj közé tartoznak, amelyek planktonikus táplálkozásúak. Táplálkozáskor az úszócápák nyitott szájjal úsznak, hogy a planktont megszűrjék. Ezek az állatok hosszú, vékony kopoltyúrostélyaikon keresztül apró rákféléket is megszűrnek. A víz ezután a kopoltyúikon keresztül távozik, míg a táplálék a hasuk felé tart.
A megalodon cápák a maguk idejében az óceánok legnagyobb ragadozói voltak, ami hozzáférést biztosított számukra a táplálék széles skálájához.
A megalodon cápák például fogas- és bálnabálnákat, fókákat, tengeri teheneket és tengeri teknősöket ettek.
Ezek a cápák úgy vadásztak a nagyobb zsákmányokra, hogy a mellkasuk környékét támadták meg. Erőteljes harapásaikkal sikeresen átszúrták a zsákmány bordáit, felgyorsítva a halálukat. A tudósok szerint a megalodonok kisebb élőlényeknek is nekimentek és elkábították őket, mielőtt megették volna őket.
Ásócápák vs. Megalodon cápák: Szaporodás
Az ívócápák magányos állatok, és csak a nyári időszakban keresnek társat. A hím ívócápák 12-16 éves koruk között, míg a nőstény ívócápák 20 éves korukban válnak ivaréretté.
A tudósoknak még nem volt szerencséjük megfigyelni ennek a cápának a párzási szokásait. Mégis feltételezik, hogy a hím a párzás során a száját használja arra, hogy a nőstényt megragadja. Az ívócápák vemhességi ideje három és három és fél év között van.
A tudósok nem sokat tudnak a megalodoncápák párzási és szaporodási tevékenységéről. Mégis feltételezik, hogy élő utódokat hoztak létre. A fiatal megalodoncápák fossziliái némi betekintést nyújtanak az utódok méretébe, amely nagyjából 6,6 láb hosszú volt. Azt is feltételezik, hogy a megalodoncápák bölcsődéket használtak utódaik nevelésére.
Ásócápák vs. Megalodon cápák: Harapási erő
Az ívócápák nem harapnak, tehát nincs harapóerejük. Ehelyett ezeknek a cápáknak szélesre nyitható állkapcsa van, amely akár három láb szélesre is nyúlhat. Ezt a fizikai előnyüket arra használják, hogy planktont fogjanak. Ezenkívül állkapcsukban több sor apró fog található, hogy kiszűrjék kedvenc ételeiket.
Lásd még: Ismerje meg a 15 legaranyosabb Yorkie a világonEmellett a megalodon cápáknak volt a tudomány által valaha ismert egyik leglenyűgözőbb harapása. Állkapcsuk nagyjából 9 x 11 láb széles volt, és négyzetcentiméterenként 40 000 font harapási erőt tudtak kifejteni. Ez a harapási erő az egyik legerősebb az állatvilág történetében.
Ásócápák vs. Megalodon cápák: Ragadozók
Az ívócápák szerencsések, mert nincs sok ragadozójuk. De azok, akik zsákmányolják őket, közéjük tartoznak az emberek, a nagy fehér cápák és a gyilkos bálnák. Az emberek szeretik vadászni ezeket a cápákat értékes uszonyaik miatt.
A nagy fehér cápákhoz és a gyilkos bálnákhoz hasonlóan a nagytestű cápák is vadásznak az óriáscápákra. Ha tehát ma megalodoncápák úszkálnának óceánjainkban, valószínűleg ők is az óriáscápák egyik ragadozói közé tartoznának.
A felnőtt megalodonoknak feltehetően nem voltak ragadozóik más megalodonokon kívül. De méretük és erejük miatt lehetséges, hogy ezek az élőlények egymásra is zsákmányoltak.
Az is elképzelhető, hogy felnőtt megalodoncápák vadásztak újszülött és fiatal megalodonokra. Hasonlóképpen más ragadozó cápák is megehették a fiatal megalodonokat. A tudósok becslése szerint például a nagy pörölycápák rövid ideig egyidejűleg léteztek a megalodonokkal. Feltételezik, hogy a pörölycápák is vadászhattak fiatal megalodonokra.
Következő
- Hol élnek az úszó cápák?
- Ásócápa vs. Bálnacápa
- 9 észbontó tény az úszó cápákról
