Tartalomjegyzék
Kulcspontok
- Csernobil egy 1986-os atomerőmű-katasztrófa volt.
- A radioaktív anyagok miatt az emberek még 20 000 évig nem élhetnek ott biztonságosan.
- Nézze meg ezt a csodálatos videót, hogy megnézze, milyen állatok élnek és virágoznak ma a területen.
Az atomenergia-ipar eddigi legsúlyosabb katasztrófája 1986. április 26-án történt a csernobili atomerőműben. A katasztrófában a reaktor megsérült, és jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe.
Lásd még: Március 5. állatöv: Jelek, személyiségjegyek, kompatibilitás és még többErre reagálva a kormány 1986-ban elrendelte a reaktor környékéről mintegy 115 000 lakos evakuálását. Bár ez az esemény több mint tragikus, az emberek hiánya miatt a vadon élő állatok és háziállatok végül elkezdték elfoglalni a területet.
Ezt követően a csapatok lebontották és eltávolították a radioaktív fákat. Ezen kívül a szovjet sorkatonák csapatai az 1000 négyzetmérföldes csernobili elzárt zónán belül minden elkóborló állatot le kellett, hogy lőjenek.
Annak ellenére, hogy sok tudós szerint az övezet még 20 000 évig nem lesz biztonságos az ember számára, számos állat- és növényfajnak sikerült nemcsak elviselnie, hanem gyarapodnia is ott. Bár technikailag tilos ott élni az embereknek, sok más élőlény tette otthonává.
A csernobili katasztrófa területén belül grizzlymedvék, farkasok, hiúzok, bölények, szarvasok, őzek, jávorszarvasok, hódok, rókák, hódok, vaddisznók, mosómedvék, kutyák és több mint 200 madárfaj alakította ki saját ökoszisztémáját. A lakatlan élőhelyen a nagyobb fajok mellett számos béka, hal, féreg és csíra is él.
Egy teljesen új világ
Egyes biológusok azonban megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a fizikai elváltozások aránya alacsonyabbnak tűnik, mint azt a sugárrobbanás előrevetítette volna. Az idegenvezetők azt tanácsolják a vendégeknek, hogy ne érintkezzenek a csernobili vadon élő állatokkal, mivel a bundájukban radioaktív elemek lehetnek. Ellentétben azzal, amit Hollywood elhitet, a mai vadon élő állatoknak megvan a szokásos mennyiségű végtagjuk, és nem izzanakNeon!
A területen fészkelő ritka madárfajokat aránytalanul jobban érintette a robbanás sugárzása, mint a gyakori fajokat. A nagyobb rendellenességek hatását a fajok termékenységi arányára, a populáció méretére, a genetikai variációra és más túlélési tényezőkre tovább kell vizsgálni.
Minél kevesebb az ember, annál inkább képes az élővilág az emberi beavatkozástól mentesen újjáépülni. Valójában számos faj jobban virágzik a csernobili elzárt zónán belül, mint azon kívül. A farkasok száma a területen hétszer nagyobbnak bizonyult, mint más, nem radioaktív helyeken.
A telephely 1986. április 27-i elhagyása során több száz kiskutya, a gazdáik által hátrahagyott kutyák utódai tették otthonukká a kopár terepet. A radioaktív szennyezés lehetősége miatt 2018-ig tilos volt bármilyen állatot a zónából kivinni. A sugárzásmentes kiskutyáknak azonban végre lehetőségük nyílik szerető otthonra találni.
Lásd még: Fedezze fel a 12 legnagyobb államotA videó megtekintéséhez görgessen lefelé és kattintson a Lejátszás gombra:
